• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Aktuális Elmarasztaló ítéletek születtek a Kondor-perben
Elmarasztaló ítéletek születtek a Kondor-perben
2016. május 29. vasárnap, 00:43

Egy argentin bíróság tizenhét katonatisztet ítélt el pénteken az 1970-es években a dél-amerikai diktatúrák ellenfeleinek elpusztítására kidolgozott Kondor Terv keretében elkövetett bűncselekményekért. A program lehetővé tette, hogy halálosztagok a résztvevő országok határait átlépve külföldön is lecsapjanak a rezsimek elmenekült politikai ellenfeleire.

Háromévnyi tanúmeghallgatás után a bíróság tizenhét argentin és egy uruguayi egykori katonatisztet ítélt el emberrablás, kínzás és erőszakos eltüntetés miatt. Hét katona, köztük az egykori diktátor, Jorge Videla esetében egészségügyi okokra hivatkozva vagy mert közben elhunytak, elejtették a vádakat.

A Kondor-tervnek számos országban voltak áldozatai - Fotó: Archív

A tizenhét egykori katonatiszt ítéletét Adrián Grünberg bíró egy az áldozatok hozzátartozóival tömött tárgyalóteremben olvasta fel, akik néma csendben ültek a hosszú ítélethirdetés alatt.

A falklandi háború kitörésekor, 1982 és 1983 között Argentínát uraló Reynaldo Bignone egykori argentin diktátort húsz év börtönbüntetésre ítélték összeesküvés, emberrablás, és több mint száz ember eltüntetése miatt. Az egykori tábornok már így is életfogytig tartó börtönbüntetését tölti az 1976 és 1983 közötti diktatúra idején elkövetett számos emberijog-sértés miatt.

Az egykoron Buenos Airest uraló és számos fogva tartó központot működtető Santiago Riveros egykori tábornok és az egyetlen külföldiként perbe fogott uruguayi Manuel Cordero egyaránt huszonöt-huszonöt évet kapott.

Riverost több más bűncselekmény mellett egy 1975-ben Argentínába menekült fiatal uruguayi pár, María Gatti és Jorge Zaffaroni ügyében is bűnösnek találták. A párt a következő évben egyéves gyermekükkel, Marianával együtt elrabolták, és a Kondor Hadművelet Buenos Aires-i központjának számító Automotores Orletti fogva tartó központba hurcolták.

Ott meggyilkolták őket, és gyermeküket az argentin Miguel Angel Furci argentin hírszerző tisztnek adták, hogy a sajátjaként nevelje fel őt. Mariana csak tizenhat évvel később, 1992-ben találkozhatott a biológiai családjával. Furcit is huszonöt éves börtönbüntetésre ítélték pénteken az Orletti központban számos alkalommal elkövetett kínzás és illegális fogva tartás miatt.

Az emberiség elleni bűncselekményekkel megvádolt többi katonát nyolctól huszonöt évig terjedő szabadságvesztésre ítélték. A Kondor Tervben több száz katona vett részt Chilében, Argentínában, Uruguayban, Brazíliában, Paraguayban és Bolíviában.

Az áldozatok ügyvédje, Luz Palmás Zaldúa szerint fontos ítélet született, mert most először bizonyították bíróság előtt a Kondor Hadművelet létezését. „Az is az első alkalommal történt meg, hogy a Kondor egykori tagjait ebben a bűnszövetkezetben való részvételükért ítéltek el” – mondta Palmás. Arról is beszélt, hogy titkosítás alól feloldott dokumentumok azt bizonyítják, hogy Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter levelezésben állt egy argentin miniszterrel. Ugyanakkor vitatott módon sem Kissinger, sem pedig más amerikai tisztviselők ellen nem folyt nyomozás a mostani ügyben.

„Az általunk bizonyítékként benyújtott rengeteg dokumentumokból az derül ki, hogy az Egyesült Államok nagyon is tudott a művelet létezéséről, sőt még egy panamai kommunikációs állomást is az érintett hat ország hírszerző szervei rendelkezésére bocsátott” – mondta Gastón Chillier, a Jog- és Társadalomtudományok Központjának (CELS) ügyvezető igazgatója. „Bizonyítékok vannak rá, hogy a CIA számítógépeket adott erre a célra, és a Kondor-tagok Panamában lévő amerikai telexszolgálaton keresztül kommunikáltak egymással.

Egy 1981. októberi amerikai külügyminisztériumi dokumentum arról ír, hogy a Kondor-tagok „hogyan tartották a kapcsolatot egymással a panamai csatornaövezetben lévő, egész Latin-Amerikát lefedő amerikai kommunikációs rendszeren keresztül”.

Noha a Condortelnek becézett telexszolgálat hivatalosan arra szolgált, hogy az Egyesült Államok panamai kiképzésében résztvevő dél-amerikai katonák használják, a dokumentumban, ami egy az Egyesült Államok paraguayi nagykövetségéről Washingtonba küldött távirat, ez áll: „A hírszerzési információk a déli kontinens országai közötti koordinálására is használják.” Majd hozzáteszi: „Ez az a Kondor-hálózat, amelyről mindannyian annyit hallottunk az elmúlt néhány évben.”

A Buenos Aires Herald szerint az egyik legjobb bizonyíték egy Kissinger és az argentin külügyminiszter César Augusto Guzetti admirális közötti beszélgetésről szóló feljegyzés, amelynek titkosítását a Nemzetbiztonsági Archívum (NSA) oldotta fel 2004-ben. „Ha meg kell tenni dolgokat, akkor azt gyorsan kell megtenniük” – mondta Kissinger Guzettinek a 1976. júniusi Santiago de Chile-i találkozójukon.

A tárgyalás során száz argentin, negyvenöt uruguayi, huszonkettő chilei, tizenöt paraguayi és tizenhárom bolíviai tett vallomást.

Palmas szerint a műveletnek három fázisa volt. Az első fázisban azonosították az ellenzékieket, a másodikban elrabolták őket, a harmadikban eltüntették azokat, akik külföldre menekültek. Ezt az utolsó fázist a chilei szocialista Orlando Letelier washingtoni meggyilkolása után leállították.

1976-ban Leteliert, a három évvel korábban megdöntött és meggyilkolt Salvador Allende kormányának egykori külügyminiszterét egy autóba rejtett bombával gyilkolták meg Washingtonban. Dokumentumok bizonyítják, hogy a puccsot vezető és az Allendét az elnöki poszton követő Augusto Pinochet diktátor rendelte el a merényletet.

A katonai diktatúrák más politikai üldözöttjei közül sokan Argentínába menekültek 1976 előtt, de abban az évben ott is a hadsereg ragadta magához a hatalmat. Letartóztatásuk után az áldozatokat „eltüntették”, ami a legtöbb esetben azt jelentette, hogy a holttesteiket elégették, vagy elkábítva ugyan, de még élve katonai repülőgépekről az Atlanti-óceánba dobták őket.

Forrás: teleSUR/The Guardian

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo