• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Elemzések A Benetton Patagóniában: A mapucsék elnyomása Dél-Argentínában
A Benetton Patagóniában: A mapucsék elnyomása Dél-Argentínában
2017. augusztus 26. szombat, 08:50

2017. január 10-én kétszáz argentin csendőr (a szövetségi biztonsági erő) támadta meg a mapucse Pu Lof közösséget. A csoport a Mapucse Ősi Ellenállás (RAM) jegyében foglalt el a Benetton tulajdonában álló földeket Chubut tartományban.[i] Az Amnesty International jelentése azt állítja, hogy a biztonsági erők „erőszakos és elnyomó eszközöket alkalmaztak […] beleértve a verést, a gumibotok használatát, a nők hajának megtépését, és a közösség tagjainak gyermekeinek zaklatását”.[ii]

A nap folyamán a helyi rendőrség razziát tartott az őslakos közösségnél állítólagosan ellopott állatok miatt. A következő napon a rendőrség újabb támadást hajtott végre egy közeli mapucse közösség ellen éles lőszerrel és gumilövedékekkel, amelynek során tíz ember sérült meg, a közösség egyik tagjának az állkapcsa tört el.[iii] [iv]Augusztus 1-én a csendőrség ismét razziázott Pu Lofban, amivel kapcsolatban a közösség egyik tagja, Fernando Jones Huala a következőt állítja: „A nőket a gyermekekkel összezárták egy biztonsági ketrecbe, megverték őket majd elégették minden tulajdonukat: matracokat, takarókat, játékokat, mindent elégettek”.[v] Santiago Maldonado, aki Pu Lof egyik támogatója volt, aznap eltűnt, amikor más tüntetőkkel együtt összecsapott a rendőrökkel.[vi] Ezen írás közzétételének idején még mindig nem került elő.

A mapucsék egyszerre küzdenek az állammal és a magánvállalatokkal - Fotó: ADN

A Benetton, az egész világon jelenlévő olasz divatmárka, jelenleg 2,2 millió hektár földterületet birtokol Argentínában, ami akkora, mint Puerto Rico. Ezzel a vállalaté az ország legnagyobb magánkézben lévő földbirtoka.[vii] A földjeit állattenyésztésre, gazdálkodásra, kutatásra, fosszilis tüzelőanyag kitermelésre és fakitermelésre használja.[viii] A januári események nem az első incidens volt az állam és a mapucsék között a Benetton földjei miatt. Ennek ellenére a Benetton, amely az 1990-es években szerezte meg a földeket, 2010-ben azt állította a vállalat a weboldalán, hogy „akaratán kívül került bele” egy több mint száz évre visszanyúló konfliktusba, ami azt jelenti, hogy ebben a vállalat nem bűnrészes.[ix] Függetlenül attól, hogy a Benetton ártatlan ebben vagy sem, a vállalat többször is bizonyította, hogy nem foglalkozik az őslakosok jogaival, amikor a mapucsék ősi követelései az ő tulajdonát veszélyeztetik. Az argentin államot is súlyos bűnrészesség terheli az őslakosok jogainak elutasításában, mivel figyelmen kívül hagyja a megalapozott jogi precedenseket és erőszakos elnyomásukkal aktív szerepet vállal ezen csoportok bűnözőnek bélyegzésében. Mindezek olyan helyzetet eredményeztek, melyben a mapucséktól megtagadták az ősi földjeikhez való jogot, mely viszont az argentin alkotmány alapján megilleti őket.

A Benetton tulajdonjogának eredete – a népirtás és a neoliberalizmus története

A jelenlegi helyzet megértéséhez fontos megvizsgálni a Benetton hatalmas földtulajdonának eredetét. A Sivatag Meghódítása volt a legszembetűnőbb példája a mapucsék argentin állam általi elnyomásának. Számos történész véli úgy, hogy a mapucsék időszámításunk előtt körülbelül 11.000 óta élnek ezeken a földeken.[x] Az argentin állam a tizenkilencedik század második felében szerezte meg ezeket a földeket a mapucséktól. 1878 és 1885 között a hírhedten őslakos-ellenes Julio Argentino Roca elnök vezette argentin erők hajtották végre a „Sivatag Meghódítása” hadműveletet, amelynek neve meglehetősen ironikus volt, mivel egy termékeny és lakott területről volt szó. Az elsődleges cél a terület az argentin mezőgazdaság számára történő meghódítása volt. A radikális és szociáldarwinista eszméket használták fel a nagyjából 15 ezer őslakos földjeikről való elűzésének igazolására.[xi] Ezek a támadások voltak az első jelei a Patagóniában élő mapucsék feletti állami hatalomnak. A hódítás fedezetét javarészt brit források biztosították, és az argentin katonák brit gyártmányú puskákat használtak.[xii] Ennek eredményeként a meghódított földek nagy része az Argentin Déli Föld Vállalathoz került 1889-ben.[xiii] A vállalatot 1982-ben államosították és átnevezték Compañía de Tierras del Sud Argentino S. A.-ra (CTSA).[xiv]

Az 1990-es években Carlos Menem elnök neoliberális fordulatot vitt véghez az argentin gazdaságban. A neoliberalizmus egyik meghatározó jellemzője a kormányzati szolgáltatások és tulajdon privatizációja. Ez vezetett az állami földek tömeges privatizációjához.[xv] Menem ösztönözte a gazdag európaiakat és amerikaiakat, hogy vásároljanak olcsó patagóniai földeket. A földvásárlók között olyan nemzetközileg ismert személyeket is találhatunk, mint Sylvester Stallone, Ted Turner, Jerry Lewis és Soros György.[xvi] A kormány 1991-ben eladta a CTSA-t és annak minden földjét az Edizone Holding Internationalnek, mely vállalatnak a Benetton a tulajdonosa.[xvii] A cég 80 millió amerikai dollárért vásárolta meg a földeket, ami azok jelenlegi értékének a töredéke.[xviii] Ez az adás-vétel fontos adalék a mapucsék elnyomásának történetéhez, mivel azt bizonyítja, hogy nemcsak az állam rendelkezik nagyobb hatalommal, mint a mapucsék, de még a magánvállalatok is.

Benetton: nem egyszerűen „akaratukon kívül keveredtek bele”

Bár nem lehet csak a Benettont okolni azért, hogy ilyen olcsón vásárolta meg a területet az államtól, de a bűnrészessége a mapucsék elnyomásában nyilvánvaló. A vállalat már akkor kifejezte, hogy többre értékeli a vállalat tulajdonjogát az őslakos népek ősi jogainál, amikor a földet még csak nem is használták. Egy mapucse házaspár, Atilio Curiñaco és Rosa Naheulquir 2002-ben kérvénnyel fordult chubuti Vidéki Betelepítési és Vidékfejlesztési Autonóm Vidéki Intézethez (IAC), hogy elfoglalhassanak 951 holdnyi parlagon heverő, a Benetton tulajdonában álló földet.[xix] A család nem hivatalosan pozitív választ kapott 2002 augusztusában a kérvényükkel kapcsolatban, így el is foglalták azt a négy gyermekükkel.[xx] A következő hónapban a Benetton feljelentette a családot, amiért az bitorolja az ő földjüket, a bíróság elrendelte a kilakoltatásukat.[xxi] A rendőrség el is távolította őket a területről, és lefoglalta a szerszámaikat és az állataikat.[xxii] Egy 2010-es közleményében a Benetton azt állította, hogy a család „ősi és történelmi (értsd: nem jogi) szempontból tartott igényt a földekre”.[xxiii] Ez az érvelés az argentin jog félremagyarázása; az alkotmány 75. cikkelyének 17. pontja garantálja az őslakos csoportok jogát „az általuk hagyományos birtokolt földek feletti közösségi tulajdonhoz”.[xxiv] A Benetton megpróbált vádat emelni az őslakos család ellen a művelés alatt nem álló föld elfoglalásáért, bár később, 2002 novemberében felajánlotta, hogy visszavonja a vádat, azzal a feltétellel, hogy a család lemond az ősi jog alapján fennálló követeléséről.[xxv] Az ügy nemzetközi figyelmet kapott, és az argentin Nobel-békedíjas Adolfo Pérez Esquivel támogatását is elnyerte.[xxvi] A Curiñanco-Nahuelquir családot 2004-ben felmentették, majd Esquivel társaságában Rómába utaztak, hogy petíciót adjanak át Luciano Benettonnak, hogy tegye lehetővé az ősi földjük használatba vételét.[xxvii] Benetton ezt visszautasította, de 2005-ben 18.500 hektárnyi területet ajánlott fel Chubut tartománynak, hogy azt osszák szét a mapucsék között, ezzel csökkentve a nemzetközi felháborodást.[xxviii] Ezt a gesztust biztosan nem az a cél vezérelte, hogy a közösség életképes földekhez jusson, mivel a Nemzeti Mezőgazdasági Technológiai Intézet azt az ajánlást fogalmazta meg a kormányzatnak, hogy utasítsa vissza az ajánlatot, mivel „aránytalanul nagy befektetést igényelne” a föld újra művelhetővé tétele.[xxix] Ennek eredményeként Chubut kormányzója, Mario das Neves 2006-ban visszautasította az ajánlatot.[xxx] A Benetton tulajdonában van egy közeli múzeum is Leleque városában, amely a The New Internationalist szerint a mapucsékat Chiléből érkezett hódítóként ábrázolja, ezzel delegitimizálva a földekre vonatkozó követeléseiket.[xxxi] A Benetton a cég földtulajdonláshoz való jogát részesítette előnyben, miközben megpróbálta jogi úton szankciókkal sújtani a mapucsékat, amiért azok megkísérelték érvényesíteni ősi jogaikat.

Törvényi védelem: elmélet szemben a gyakorlattal

Az argentin állam, bár történelmileg elnyomta az őslakos népességét, törvényes jogokat biztosít az őslakos csoportoknak, különösen földekkel kapcsolatos ügyekben. Sajnos ezeket a jogokat azonban csak ritkán tartják tiszteletben. Az argentin alkotmány hangsúlyosan megállapítja a mapucsék jogát az ősi földjeikhez, valamint elengedhetetlenül „elismeri az argentin őslakos népek korábbi etnikai és kulturális létezését”.[xxxii] A 2006 novemberében elfogadott 26160. törvény megakadályozza a regisztrált őslakos közösségek eltávolítását, valamint a 26894. törvény meghosszabbította ezt a rendeletet 2017. november 23-ig.[xxxiii] [xxxiv] A közösség képviselője azt mondta a Pagina 12 argentin újságnak januárban, hogy történelmi dokumentumok vannak, melyek bizonyítják, hogy a mapucsék már ezen a területen éltek az argentin állam létrejöttét megelőző időkben is.[xxxv] Annak ellenére, hogy elméletben meg van hozzá a joguk, számos őslakosnak nincs tulajdonjoga a terület felett, amelyen él, így az köztulajdonnak számít.[xxxvi] Az őslakosok jogaival foglalkozó ENSZ különmegbízott, James Anaya 2012-ben megállapította, hogy „jelentős különbség áll fenn az őslakos ügyekre vonatkozó szabályozási keretrendszer és annak jelenlegi megvalósulása között”, valamint „az őslakos népek tagjainak számos esetben előforduló kilakoltatása az általuk tradicionálisan vagy ősi jog alapján elfoglalt földekről jelentős aggodalomra ad okot az egész országban az őslakos népek számára”.[xxxvii] A Human Rights Watch 2015-ös jelentése is megállapítja, hogy „Argentínában az őslakos népek akadályokba ütköznek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés terén”.[xxxviii] Az őslakos népek az alkotmány által biztosított és jogszabályok által védett jogait az állam nem érvényesíti, ezzel kiszolgáltatottá teszi ezeket a csoportokat az elnyomásnak.

A kormányzat és a mapucsék – démonizáció és erőszak

A Benetton, annak ellenére, hogy elutasítja a mapucsék ősi igényeit, az argentin állam együttműködése nélkül nem tudna ellenállni a földfoglalásoknak. Mind az igazságszolgáltatás, mind a chubuti végrehajtó hatalom ismételten bizonyította a mapucsékkal szembeni ellenérzéseit, és a földre vonatkozó jogaikkal szembeni ellenséges viszonyulását. Jaquelin Marin, a Pu Lof közösség tagja úgy nyilatkozott a Pagina 12 argentin újságnak, hogy a földfoglalásuk 2015 márciusi kezdete óta a helyi rendőrség folyamatosan zaklatja az őslakos közösséget a tagjaik sértegetésével és levegőbe lövöldözésekkel.[xxxix] A január 10-ei első támadásra azután került sor, hogy egy helyi bíró, Guido Otranto elrendelte a „La Trochita” néven ismert régi patagóniai vasútvonalon lévő blokád eltávolítását.[xl] Az Amnesty International beszámolt arról, hogy „nem volt összefüggés a kiállított végzés és a rendőrségi művelet között, és a nem volt hatékony bírói ellenőrzés a biztonsági erők bevetése felett, ami ezen erők által elkövetett visszaélésekhez és erőszakhoz vezetett”.[xli] Otranto maga tette világossá, hogy a végzés kizárólag a vasútvonalat elzáró blokádok elmozdítására vonatkozott.[xlii]

A második rajtaütést José Colabelli, egy esqueli bíró rendelte el, aki többször is a magánérdeket helyezte előtérbe a közösségi érdekekkel szemben. Colabelli volt az a bíró, aki 2002-ben elrendelte a Curiñanco-Nahuelquir család kilakoltatását is, és 2004-ben el is bocsájtották az állásából, amiért egy másik család kilakoltatásáról is döntést hozott egy Vuelta del Rió-i közösségben.[xliii] 2010-ben visszahelyezték hivatalába, és Gustavo Macayo, a Vuelta del Rió-i közösséget képviselő ügyvéd óvatosan figyelmeztetett arra, hogy ez milyen következményekkel járhat, „különösen az őslakos emberekre és a lakosság legsebezhetőbb rétegeire nézve, akiket a leginkább sújtottak Colabelli bíró korábbi ítéletei”.[xliv] A január 10-ei rendeletét a Pu Lof közösség által állítólag elkövetett marhalopás váltotta ki. A közösség tagjainak beszámolója szerint a rendőrök minden állatot elvittek a környező területekről, köztük azokat a lovakat is, amiket a közösség rituális ünnepeik során használt.[xlv] Colabelli Benetton-párti álláspontját erősítheti az is, hogy az ő felesége vezeti az esqueli olasz konzulátust.[xlvi] Ez minden bizonnyal vitathatóvá teszi Colabelli pártatlanságát, amikor egy olasz vállalat próbálja meg eltávolítani a helyieket az általuk követelt földekről.

A Justicialista Párthoz (PJ) tartozó Mario das Neves kormányzó szintén fontos szerepet töltött be a mapucsék elleni erőszak elősegítésében azzal, hogy „bűnözőknek” minősítette a csoportot, és azzal vádolta meg őket, hogy zavargásokat provokálnak, ezzel igazolva a későbbi rendőri intézkedéseket.[xlvii] Das Neves egy olyan tartományt vezet, amely több adóbevételre számíthat a Benettontól, mint bármelyik másik tartomány, és ez kétségtelenül arra ösztönözi, hogy a vállalat mellé álljon.[xlviii] A támadások előtti hónapban das Neves párhuzamot vont a RAM és a kolumbiai FARC között, és azzal vádolta meg előbbit, hogy a magántulajdont támadja.[xlix] Ezt a szemléletet visszhangozták a helyi napilapok is, akik nemcsak a FARC-hoz, de egyenesen a spanyolországi ETA-hoz hasonlították a mapucsékat.[l] Ezt tekinthetjük a kormányzat összehangolt erőfeszítésének arra, hogy delegitimálja a mapucsék kísérletét arra, hogy visszaszerezzék ősi földjeiket. A das Neves-kormányzat megpróbálta a RAM-ot a paismapuche.org weboldalhoz kötni, mely üzemeltetői szabotázs akciókat hajtottak végre, annak ellenére, hogy a weboldal kizárólag Chilében végrehajtott akciókról számolt be.[li]

Az őslakos csoportok követeléseinek delegitimizálására vonatkozó kísérlet a szövetségi kormányzatra is kiterjed. Az argentin Nemzetbiztonsági Minisztérium 2016. augusztusi jelentése szerint a mapucsék ősi követelései alkotmányosan nem védettek, ehelyett a földfoglalásaikat szövetségi bűncselekményként jellemezték.[lii] Pablo Nocetti, a védelmi miniszter kabinetfőnöke kijelentette, hogy Patricia Bullrich védelmi miniszter rendeletével és Macri elnök beleegyezésével érkezett Esquelbe, hogy megállapodjon egy Río Negro és Chubut tartományok biztonsági erői közötti koordinációs rendszerről a RAM ellen.[liii] Aznap a rendőrség folytatta a rajtaütéseit a Pu Lof közösség ellen. Január 12-én az Ügyvédek az Őslakos Törvényekért Szövetség, az Emlékezet Tartományi Bizottsága, a Nemzeti Őslakos Lelkipásztorok Csoportja valamint a Jogi és Szociális Tanulmányok Központja petíciót nyújtott be Bullrich-hez. Megállapították, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn a szövetségi és az állami kormányok intézkedései között az őslakos csoportok félreértelmezésében, valamint a velük szembeni rendőri és csendőri intézkedésekben.[liv] A csendőrség valóban egy olyan szervezet, amely a belbiztonságot és a honvédelmet szolgálja, és hivatalosan kizárólag a szövetségi kormányzatnak jelent.[lv] A kisebb mapucse ellenállási csoportok elleni elnyomásra való felhasználásuk bizonyosan nem indokolható, kivéve, ha bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy ezek a csoportok tényleges fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra. A vasútvonalak lezárása nem feltétlenül meríti ki ezt, de ha mind a szövetségi, mind a chubuti kormányzat erőszakos, bűnözői csoportokként mutatja be őket, akkor igen.

Az ENSZ sürgős fellépésre szólított fel Santiago Maldonado, az eltűnt aktivista ügyében, de Bullrich tagadja azt, hogy a csendőrségnek köze lenne az eltűnéséhez.[lvi] A saját vezetése alatt álló csendőröket az „emberi jogok védelmezőinek” nevezte, és kijelentette, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy „a csendőrségnek bármilyen szerepe lett volna” Maldonado eltűnésében.[lvii] Sőt, Bullrich folytatta a mapucsék szisztematikus démonizálását, amikor azt mondta, hogy a mostani adminisztráció „nem fog megengedni egy autonóm mapucse köztársaságot Argentína közepén”. Ezzel gyakorlatilag a magántulajdonban lévő földeken lévő kis településeket összeesküvéssel vádolta meg, hogy el akarnak szakadni az országtól és „anarchista logikát” követnek.[lviii]

Következtetés

Mind a Madres de la Plaza de Mayo (Május Téri Anyák), mind pedig a PJ vezette Győzelmi Front elítélte a Pu Lof elleni erőszakot.[lix] [lx] A mapucséknak mind a rasszizmussal, mind a gazdasági izolációval meg kell küzdeniük a patagóniai városokban, ezért a vágyuk, hogy visszatérhessenek az őseik földjeire, messze az emberektől és a kormányzattól, melyek nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogaikat, teljes érthető.[lxi] A Chubutban földet foglalók szerint a kétszáz fős csendőri erő aránytalan fellépése a kevesebb, mint húsz emberből álló közösséggel szemben érthető.[lxii] Számukra a földfoglalásuk jelképként szolgál a régió őslakos népei számára. A közösség egyik tagja így fogalmazott: „az ilyen földfoglalásokat időről-időre más közösségekben is hasonlókat vált ki. Lassan terjesztjük el a földek feletti ellenőrzés visszaszerzésének az eszméjét.”[lxiii] A mapucsék azon törekvése, hogy visszaszerezzék az ellenőrzést őseik földjei felett nem valószínű, hogy a közeljövőben eredményt hozhat. Jelenleg mind az állam, mind a Benetton részéről ellenállásba ütköznek, melyet a mapucsék hosszú ideje tartó elnyomása és a neoliberalizmus káros ideológiai hatásai vezetnek. Ezeknek a politikáknak sorozata vezetett ahhoz, hogy a Benetton ilyen hatalmas földterületekhez juthatott Argentínában. Ez ugyanaz az ideológia, mely a Benetton tulajdonjogának elsőbbséget biztosít az argentin őslakos népek biztosított jogaival és vágyaival szemben. Amíg a kormány úgy nem dönt, hogy tiszteletben tartja saját alkotmányát és törvényeit, a mapucsékat továbbra is el fogják nyomni, és a Benetton továbbra is saját céljaira használhatja ősi földjeiket.

Írta: Jack Pannel, a COHA, vagyis a Council on Hemisphere Affairs kutatási munkatársa

Megjelent a COHA weboldalán.

Fordította: Latin-Amerika Társaság


[i] “Balas de goma contra una comunidad mapuche”, Pagina 12, January 10 2017, https://www.pagina12.com.ar/13493-balas-de-goma-contra-una-comunidad-mapuche

[ii] “Urgent Action: Violent Repression of Mapuche peoples”, Amnesty International, January 13 2017, https://www.amnesty.org/en/documents/amr13/5477/2017/en/

[iii] https://www.pagina12.com.ar/13965-los-persiguieron-a-tiros-fue-una-caceria

[iv] “Urgent Action: Violent Repression of Mapuche peoples”, Amnesty International, January 13 2017, https://www.amnesty.org/en/documents/amr13/5477/2017/en/

[v] “Que Sepan Que Los Vamos a Detener”, Pagina 12, August 2 2017, https://www.pagina12.com.ar/54029-que-sepan-que-los-vamos-a-detener

[vi] Uki Goñi, “Argentina activist missing after indigenous people evicted from Benetton land”,The Guardian, August 8 2017, https://www.theguardian.com/world/2017/aug/08/argentina-santiago-maldonado-benetton-missing-activist

[vii] “Las Madres de Plaza los abrazan”, Pagina 12, January 13 2017, https://www.pagina12.com.ar/14051-las-madres-de-plaza-los-abrazan

[viii] “Informe FARN: Caso Benetton – Mapuche”, Fundacion Ambiente y Recursos Naturales, August 2006, http://farn.org.ar/wp-content/uploads/2014/06/inf_mapuche_benetton_farn_es.pdf

[ix] “Position Statement – Claims by the native Argentinian population (Mapuche)”, Benneton Group, December 20 2017, http://www.benettongroup.com/media-press/press-releases-and-statements/position-statement-claims-by-the-native-argentinean-population-mapuche/

[x] Peter Popham, “A united world? Benetton and native Indians of Patagonia clash over land”, The Independent, July 5 2004, http://www.independent.co.uk/news/world/americas/a-united-world-benetton-and-native-indians-of-patagonia-clash-over-land-552212.html

[xi] Orlando Jenkinson, “Conquista Del Desierto Part 1: Why It Happened”, The Bubble, May 11 2016, http://www.thebubble.com/conquista-del-desierto-part-1-why-it-happened/

[xii] Tomas Mascarenhas, “The privatization of Patagonia”, The New Internationalist, August 1 2006, https://newint.org/columns/essays/2006/08/01/patagonia/

[xiii] “Informe FARN: Caso Benetton – Mapuche”, Fundacion Ambiente y Recursos Naturales, August 2006, http://farn.org.ar/wp-content/uploads/2014/06/inf_mapuche_benetton_farn_es.pdf

[xiv] Ibid.

[xv] Tomas Mascarenhas, “The privatization of Patagonia”, The New Internationalist, August 1 2006, https://newint.org/columns/essays/2006/08/01/patagonia/

[xvi] Peter Popham, “A united world? Benetton and native Indians of Patagonia clash over land”, The Independent, July 5 2004, http://www.independent.co.uk/news/world/americas/a-united-world-benetton-and-native-indians-of-patagonia-clash-over-land-552212.html

[xvii] “Informe FARN: Caso Benetton – Mapuche”, Fundacion Ambiente y Recursos Naturales, August 2006, http://farn.org.ar/wp-content/uploads/2014/06/inf_mapuche_benetton_farn_es.pdf

[xviii] Marta Music, “United colors of Persecution: The Struggle of Patagonia’s Indigenous People against Benetton”, Global Voices, January 28 2017, https://globalvoices.org/2017/01/28/united-colors-of-persecution-the-struggle-of-patagonias-indigenous-people-against-benetton/

[xix] “Informe FARN: Caso Benetton – Mapuche”, Fundacion Ambiente y Recursos Naturales, August 2006, http://farn.org.ar/wp-content/uploads/2014/06/inf_mapuche_benetton_farn_es.pdf

[xx] Ibid.

[xxi] Ana Tronfi, “El juicio por la restitución de tierras en Chubut” La Nacion, May 27 2004, http://www.lanacion.com.ar/604775-el-juicio-por-la-restitucion-de-tierras-en-chubut

[xxii] Ana Tronfi, “El juicio por la restitución de tierras en Chubut” La Nacion, May 27 2004, http://www.lanacion.com.ar/604775-el-juicio-por-la-restitucion-de-tierras-en-chubut

[xxiii] “Informe FARN: Caso Benetton – Mapuche”, Fundacion Ambiente y Recursos Naturales, August 2006, http://farn.org.ar/wp-content/uploads/2014/06/inf_mapuche_benetton_farn_es.pdf

[xxiv] “Constitucion De La Nacion Argentina”, http://coleccion.educ.ar/coleccion/CD18/contenidos/informacion/leyes/constituciones/constitucion_nacional.pdf

[xxv] Peter Popham, “A united world? Benetton and native Indians of Patagonia clash over land”, The Independent, July 5 2004, http://www.independent.co.uk/news/world/americas/a-united-world-benetton-and-native-indians-of-patagonia-clash-over-land-552212.html

[xxvi] Tomas Mascarenhas, “The privatization of Patagonia”, The New Internationalist, August 1 2006, https://newint.org/columns/essays/2006/08/01/patagonia/

[xxvii] Ibid.

[xxviii] Ana Tronfi, “Chubut rechazo una donacion de Benetton para los mapuches”, La Nacion, July 3 2006, http://www.lanacion.com.ar/820198-chubut-rechazo-una-donacion-de-benetton-para-los-mapuches

[xxix] Ibid.

[xxx] Ibid.

[xxxi] Tomas Mascarenhas, “The privatization of Patagonia”, The New Internationalist, August 1 2006, https://newint.org/columns/essays/2006/08/01/patagonia/

[xxxii] “Constitucion De La Nacion Argentina”, http://coleccion.educ.ar/coleccion/CD18/contenidos/informacion/leyes/constituciones/constitucion_nacional.pdf

[xxxiii] “Ley 26.160” Infoleg.gob.ar, November 23 2006, http://servicios.infoleg.gob.ar/infolegInternet/anexos/120000-124999/122499/norma.htm

[xxxiv] “Ley 26.894” Infoleg.gob.ar, October 16 2013, http://servicios.infoleg.gob.ar/infolegInternet/anexos/220000-224999/221176/norma.htm

[xxxv] “Balas de goma contra una comunidad mapuche”, Pagina 12, January 10 2017, https://www.pagina12.com.ar/13493-balas-de-goma-contra-una-comunidad-mapuche

[xxxvi] Marcela Valente, “Argentina: Patagonia to the Highest Bidder” FPS News, February 12 2007 http://www.ipsnews.net/2007/02/argentina-patagonia-to-the-highest-foreign-bidder/

[xxxvii] James Anaya, “Report of the Special Rapporteur on the rights of indigenous peoples” United Nations, July 4 2012, http://unsr.jamesanaya.org/index.php?view=article&catid=1%3Acountryr&id=360%3Aargentina-2012&tmpl=component&print=1&layout=default&page=&option=com_content&Itemid=12

[xxxviii] “World Report 2015: Argentina”, Human Rights Watch, 2015, https://www.hrw.org/world-report/2015/country-chapters/argentina#2c9b66

[xxxix] “Los persiguieron a tiros, fue una cacería”, Pagina 12, January 13 2017, https://www.pagina12.com.ar/13965-los-persiguieron-a-tiros-fue-una-caceria

[xl] Agencia DyN, “Tension en Chubut por un desalojo de mapuches que reclamaban tierras en poder de la familia Benetton” La Nacion, January 10 2017, http://www.lanacion.com.ar/1974710-tension-en-chubut-por-un-desalojo-de-mapuches-que-reclamaban-tierras-en-poder-de-la-familia-benetton

[xli] “Urgent Action: Violent Repression of Mapuche peoples”, Amnesty International, January 13 2017, https://www.amnesty.org/en/documents/amr13/5477/2017/en/

[xlii] Agencia DyN, “Tension en Chubut por un desalojo de mapuches que reclamaban tierras en poder de la familia Benetton” La Nacion, January 10 2017, http://www.lanacion.com.ar/1974710-tension-en-chubut-por-un-desalojo-de-mapuches-que-reclamaban-tierras-en-poder-de-la-familia-benetton

[xliii] “Reprimen a una comunidad Mapuche que reclama tierras a la familia Benetton” Nodal, January 11 2017, http://www.nodal.am/2017/01/reprimen-a-una-comunidad-mapuche-en-chubut-que-reclama-tierras-a-la-familia-benetton/

[xliv] “A seis años de su destitución, Colabelli reasumió como juez”, El Patagonico, December 29 2010, http://www.elpatagonico.com/a-seis-anos-su-destitucion-colabelli-reasumio-como-juez-n1387783

[xlv] “Los Colores Unidos de la Gendameria Nacional”, Pagina 12, January 11 2017, https://www.pagina12.com.ar/13598-los-colores-unidos-de-la-gendameria-nacional

[xlvi] “La communidad Mapuche recuso al juez y ete se aparto de la causa por ‘enemistad anifiesta’”, Infonews, January 12 2011, http://www.infonews.com/nota/305144/la-comunidad-mapuche-recuso-al-juez-y-este

[xlvii] “Balas de goma contra una comunidad mapuche”, Pagina 12, January 10 2017, https://www.pagina12.com.ar/13493-balas-de-goma-contra-una-comunidad-mapuche

[xlviii] Marcela Valente, “Argentina: Patagonia to the Highest Bidder” FPS News, February 12 2007 http://www.ipsnews.net/2007/02/argentina-patagonia-to-the-highest-foreign-bidder/

[xlix] Ana Tronfi, “Chubut: El gobierno provincial a cusa a referentes de pueblos originarios de ‘comisión de delitos de acción pública”, La Nacion, December 9 2016, http://www.lanacion.com.ar/1965655-chubut-el-gobierno-provincial-acusa-a-referentes-de-pueblos-originarios-de-guerrilleros-y-los-vincula-con-las-farc

[l] Ivam Marin, “La ‘patria’ de Mario Das Neves y Luciano Bentton”, La Izquierda Diario, January 13 2017, http://www.laizquierdadiario.com/La-patria-de-Mario-Das-Neves-y-Luciano-Benetton

[li] Franco Spinetta, “Para el gobierno de Chubut, los mapuches reprimidos son ‘terroristas’”, Pagina 12, January 12 2017, https://www.pagina12.com.ar/13842-para-el-gobierno-de-chubut-los-mapuches-reprimidos-son-terro

[lii] “Los Organismos denuciaron el ‘abordaje represivo’ del Gobierno”, Pagina 12, January 12 2017, https://www.pagina12.com.ar/13853-los-organismos-denunciaron-el-abordaje-represivo-del-gobiern

[liii] “Que Sepan Que Los Vamos a Detener”, Pagina 12, August 2 2017, https://www.pagina12.com.ar/54029-que-sepan-que-los-vamos-a-detener

[liv] Ibid.

[lv] “Urgent Action: Violent Repression of Mapuche peoples”, Amnesty International, January 13 2017, https://www.amnesty.org/en/documents/amr13/5477/2017/en/

[lvi] “La criminalización de los Mapuches”, Pagina 12, August 8 2017, https://www.pagina12.com.ar/55245-la-criminalizacion-de-los-mapuches

[lvii] Ibid.

[lviii] “Bullrich contra el Estado mapuche”, Pagina 12, August 9 2017, https://www.pagina12.com.ar/55389-bullrich-contra-el-estado-mapuche

[lix] “Las Madres de Plaza los abrazan”, Pagina 12, January 13 2017, https://www.pagina12.com.ar/14051-las-madres-de-plaza-los-abrazan

[lx] “Repudio del FpV” Pagina 12, January 11 2017, https://www.pagina12.com.ar/13599-repudio-del-fp-v

[lxi] Marta Music, “United colors of Persecution: The Struggle of Patagonia’s Indigenous People against Benetton”, Global Voices, January 28 2017, https://globalvoices.org/2017/01/28/united-colors-of-persecution-the-struggle-of-patagonias-indigenous-people-against-benetton/

[lxii] “Reprimen a una comunidad Mapuche que reclama tierras a la familia Benetton” Nodal, January 11 2017, http://www.nodal.am/2017/01/reprimen-a-una-comunidad-mapuche-en-chubut-que-reclama-tierras-a-la-familia-benetton/

[lxiii] https://globalvoices.org/2017/01/28/united-colors-of-persecution-the-struggle-of-patagonias-indigenous-people-against-benetton/

 

logo