• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Elemzések Az ellentmondás, amely eldöntheti az ecuadori választásokat
Az ellentmondás, amely eldöntheti az ecuadori választásokat
2017. március 31. péntek, 00:29

A leköszönő elnök, Rafael Correa által kötött bányászati megállapodások elidegenítették tőle azokat a csoportokat, amelyek egykoron támogatták. Ez utódjának győzelmébe kerülhet vasárnap.

Egy évtizeddel ezelőtt tette le az elnöki esküjét Rafael Correa egy Zumbahua nevű andoki faluban. A „rózsaszín dagály” két másik szocialista elnökének, Hugo Cháveznek és Evo Moralesnek a jelenlétében öt őslakos pap hintette be őt szent gyógynövényekkel, valamint megidézték a Hold és a Nap szellemét, hogy pozitív energiákkal ruházzák fel őt. De amikor most vasárnap az ecuadoriak az urnákhoz járulnak, az utódjának szánt jelölt már nem számíthat az ország őslakos közösségeinek támogatására. Pachamama – az andoki Földanya – áldása elhagyta őt.

A bányászat kérdése sordöntő lehet az ecuadori elnökválasztások második fordulójában - Fotó: landportal.info

„A correaizmus elutasítására fogunk szavazni” – jelentette ki Carlos Pérez Guartambel, az őslakos Pachakutik párt elnöke az America’s Quarterlynek. „Correa kihasználta az őslakos szimbólumokat és hiedelmeket. Áruba bocsátotta az elveit, hogy nagyszabású bányászati projekteket támogasson, megsértve ezzel a Pachamamával való mély kapcsolatot.”

Egy évvel ezelőtt az ellenzék győzelme a 2017-es ecuadori választásokon elképzelhetetlennek tűnt. A Correa által létrehozott Alianza País (AP) koalíció uralta az ecuadori politikát az elmúlt 10 évben, és kényelmes többséget szerzett a nemzetgyűlésben a február 19-ei első fordulóban. Ugyanakkor az elnökjelöltje, Lenin Moreno kicsivel elmaradt az első fordulós győzelemhez szükséges 40 százaléktól. Az elmúlt hetekben az ország kisebb pártjai szinte egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy az április 2-ai második fordulóban Correa öröksége ellen fognak szavazni.

A vasárnapi szavazás előtti utolsó, a Cedatos helyi közvélemény-kutató cég által készített felmérés azt mutatja, hogy a szavazók 52,4 százaléka fog Morenóra szavazni, míg a tengerparti Guayaquil városából származó bankárra, Guillermo Lassóra 47,6 százalékuk.

„A legutolsó felmérés meglepő, de Lasso szoros győzelmére számítunk miután a többi párt bejelentette, hogy őt támogatja” – nyilatkozta az AQ-nak Laura Sharkey, a politikai kockázatelemzéssel foglalkozó Control Risk andoki elemzője. „Az ecuadoriak többsége számára a Lassóra történő szavazás inkább az elmúlt tíz év correaizmusával való szembenállást, mintsem Lasso vagy politikájának támogatását jelentené.”

Ugyanakkor Lasso is ügyesen játszotta ki a kártyáit. A jobbközép üzletbarát CREO párttal a háta mögött mindig is nagy volt az esélye arra, hogy esetleges második fordulóban magához csábítsa az ország többi konzervatív és centrista szavazóját. Ráadásul Lasso hajlandó lenne feláldozni befektetésbarát programjának egyik elemét, és megígérte, hogy új korlátozásokat vezetne be az országban zajló bányászati projektekre – azt javasolva, hogy tiltsanak be minden ilyen jellegű tevékenységet a kivételes biológia sokszínűséggel bíró területeken valamint a 2800 méteres tengerszint feletti övezetekben, és megígérte azt is, hogy a mandátuma alatt újra felélesztenék a helyi közösségekkel való, az utóbbi időben elhanyagolt konzultációkat.

Úgy tűnik, hogy ezzel az ígérettel sikerült elnyernie a baloldali pártok és a bányászatellenes csoportok támogatását. „Lasso azon nyilatkozata, hogy nem tenné lehetővé a bányászatot a biológiailag sokszínű területeken, valamint a folyók forrásvidékén, egy nagyon felvilágosult álláspont” – nyilatkozta e-mailben az AQ-nak Carlos Zorilla, az ország északkeleti részén lévő Llurimagua rézbányászati projekt ellen harcoló NGO vezetője.

Lasso a bányászati kártya kijátszásával kihasználja azt a fontos ügyet, amely eltávolította Correát az őslakos támogatói bázisától, és amely az elnökségének a legjelentősebb pálfordulását jelenti. Correa hatalomra kerülésekor az erőforrások államosításának pártján állt, a külföldi olajvállalatokat kevésbé profitáló szerződésekre kényszerítette, a bányavállalatokat új adókkal és előírásokkal sújtotta, és azt ígérte, hogy meg fogja védeni az érintetlen Yasuní esőerdőt. A nagyobb állami bevételek, és a nyersanyagárak emelkedése révén az olajból származó bevételek az állami bevételek 30 százalékát tették ki. Correa ezekből ambiciózus szociális kiadásokba kezdett, amelyek nyomán az első ciklusa alatt a szegénység szintje 27 százalék alá csökkent. Ugyanakkor a külföldi befektetések GDP egy százalékát kitevő részesedése egész Dél-Amerikában a legalacsonyabb lett.

Azonban az olajárak 2014-ben bekövetkezett gyors csökkenése nyomán az ecuadori gazdaság likviditási válságba került. A 2016-os hordónkénti 50 dolláros olajár éppen csak nullszaldóssá tette az állami olajvállalatot, ami miatt veszélybe kerültek a szociális programok. Correa megoldása az volt, hogy körbeudvarolta a külföldi befektetőket, megnyitotta a Yasunít a kínai olajvállalatok előtt, és befogadta az egyesült államokbeli Schlumberger olajvállalat ötmilliárd dolláros befektetését. Továbbá csökkentette a rájuk kivetett adókat, enyhítette az ország alulfejlett bányászatára vonatkozó szabályozásokat, új, aranybányászatra vonatkozó szerződéseket írt alá, és megkönnyítette a vállalatok számára az újabb területek feltárását. Az új, kedvezőbb szerződésekért cserébe a külföldi vállalatok beleegyeztek, hogy előre kifizetik az államnak járó jövőbeli adókat és díjakat, amiket az a sürgősen kifizetendő költségekre fordított.

Hogy beteljesítse az őslakos és bányászatellenes csoportok elárulását, Correa gyakran tett utazásokat a vidéki területekre, hogy előadást tartson a helyieknek a bányászatnak az ország gazdasági fejlődésében betöltött fontos szerepéről. Annyira égető szükség volt a forrásokra, hogy végrehajtó hatalmát felhasználva gyorsította fel az új projekteket, megkerülve ezzel az előzetes konzultációkat és katonákat küldött a bányászatellenes tüntetések leverésére.

A Pachakutik vezetőjét, Pérezt háromszor is letartóztatták a kanadai IMV Metals vállalat által 3000 méter feletti magasságba tervezett Quimsacocha aranybányászati projekt elleni tüntetések szervezéséért. „A közösségünk a Quimsacochából jut vízhez, ezért vonultunk az utcára a bányászat ellen tiltakozni, valamint szabad és független konzultációt követelni” – nyilatkozta Pérez. „A kormányzat egyszerűen militarizálta a térséget, és letartóztatta a tüntetőket. Lasso a konzultáció támogatására tett ígérete az egyik fontos ok, amiért a Pachakutik szavazói közül sokan rá szavaznak a második fordulóban.”

Az őslakos közösségek Ecuador 16,5 milliós lakosságának közel 30 százalékát teszik ki, és ha ők átszavaznak Lassóra, az könnyen döntő tényezőnek bizonyulhat a második fordulóban. Baljós előjel lehet Correa számára az is, hogy Zumbahuában – ahol 2006-ban és 2013-ban tartották a beavatási szertartását – az első fordulóban Lasso 44 százalékot szerzett Moreno 29 százalékával szemben.

A nyersanyagárak szárnyalásának végével Latin-Amerika baloldali kormányai kénytelenek voltak nehéz kompromisszumokat kötni. Elnökségének nagy részében élvezett erős támogatottsága alatt Correának sikerült megerősítenie a végrehajtó hatalmat, és gyenge hazai ellenzéket tudott magával szemben. Ugyanakkor az ország bányaiparának fejlesztésére tett kísérlete könnyedén az állampolgári forradalom végét jelentheti.

Írta: Mat Youkee Bogotában dolgozó független újságíró, elemző.

Megjelent: America’s Quarterly honlapján 2017. március 29-én.

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo