• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Elemzések A hondurasi elit a felelős a környezetvédő aktivisták elleni erőszakért
A hondurasi elit a felelős a környezetvédő aktivisták elleni erőszakért
2017. február 03. péntek, 21:11

A Global Witness korrupcióellenes szervezet szerint magas rangú politikusokat valamint az üzleti köröket terheli felelősség a környezetvédő aktivisták elleni jelenleg zajló hondurasi erőszakhullámért. A csoport azt állítja, hogy az ország elitje bűnözői módszerekkel büntetlenül terrorizálja a közösségeket.

A populista elnököt, Manuel Zelayát eltávolító katonai puccs óta 123 föld- vagy környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó aktivistát gyilkoltak meg Hondurasban, az áldozatok többsége pedig a földjükre tervezett óriásberuházások ellen tiltakozó őslakos vagy vidéki közösségek tagjai közül került ki.

A hondurasi politikai és üzleti elit bűnözői módszerekkel terrorizálja a lakosságot - Fotó: Giles Clarke/Global Wittness

A Goldman Környezetvédelmi Díjat 2015-ben elnyert őslakos aktivista, Berta Cáceres tavalyi meggyilkolása nemzetközi felháborodást váltott ki, de ez sem tudta megakadályozni a további vérontást.

Cácerest éveken át tartó halálos fenyegetések és a nemzetközi finanszírozással a lenca nép által szentként tisztelt Gualcarque folyóra tervezett Agua Zarca duzzasztógát elleni tiltakozó kampánya miatt elszenvedett folyamatos állami üldöztetés után lőtték agyon. Azóta két munkatársát is megölték.

A gátat építő magánvállalat, a Desarrollos Energeticos SA (Desa) a közösséggel való konzultáció nélkül nyerte el a beruházást. A Global Witness által megszerzett vállalati adatok szerint az igazgatótanácsban számos befolyásos politikai, katonai és üzleti vezető található.

A vállalat elnöke, Roberto David Castillo Mejía, aki korábban a katonai hírszerzés tisztje volt, a hondurasi állami tulajdonú energetikai vállalat alkalmazottja. A halála előtt Cáceres a Global Witnessnek elmondta, hogy Castillo meg akarta vesztegetni őt, hogy hagyjon fel a gát elleni kampánnyal. Castillo tagadta, hogy megpróbálta volna megvesztegetni az aktivistát.

A vállalat titkára, Roberto Pacheco Reyes korábban az ország igazságügyi minisztere volt, alelnöke, Jacobo Nicolás Atala Zablah pedig a BAC Honduras bank elnöke, és egy az üzleti életben nagy befolyással rendelkező család sarja.

Eddig hét embert tartóztattak le Cáceres meggyilkolása miatt, köztük a Desa két alkalmazottját, valamint aktív vagy korábbi katonatiszteket, de az aktivista családja többször is követelte, hogy az értelmi szerzőket is vonják felelősségre.

Tavaly a Guardian nyomozása kiderítette, hogy Cáceres neve több tucat másik társadalmi aktivistáéval együtt szerepelt az Egyesült Államok által kiképzett különleges alakulatok által összeállított kivégzendő személyeket tartalmazó listán.

A Desa szóvivője szerint a vállalatnak semmi köze Cáceres meggyilkolásához.

2009 óta az erőszak drámaian megnövekedett, miközben az egymást követő jobboldali kormányok környezetre nézve pusztító bányászati, mezőgazdasági, turisztika, és energetikai projektektől remélik az ország gazdaságának növekedését.

A környezetvédelmi fékek és ellensúlyok már vagy fellazultak, vagy teljesen figyelmen kívül hagyják őket, és koncessziók százait osztják ki. Ennek ellenére ezen beruházások többségét olyan tekintélyes nemzetközi pénzügyi és bankárszervezetek támogatják, mint a Nemzetközi Pénzügyi Társaság vagy az Amerika-közi Fejlesztési Bank.

A „Honduras: A legveszélyesebb hely a bolygó védelmére” című jelentés megvizsgált öt, a helyi közösségek által vitatott projektet.

Az egyik legjelentősebb felfedezésük egy Gladis Aurora Lópezzel, a kormányzó Nemzeti Párt vezetőjével és a Kongresszus alelnökével kapcsolatos összeférhetetlenség.

López férje irányítja a nyugat-hondurasi Los Encinos duzzasztógát-projektet, amely miatt három őslakos aktivistát kínoztak és gyilkoltak meg, két terhes nőt pedig összevert egy civil és állami biztonsági erők tagjaiból álló csoport, aminek következtében az egyik nő elvetélt.

A Los Encinos és más gátberuházások engedélyezésére is 2010-ben került sor, amikor is López volt a kongresszus titkára, annak ellenére, hogy az ország törvényei tiltják, hogy a kongresszus tagjai vagy házastársaik állami szerződésekhez vagy koncessziókhoz jussanak.

López és férje tagadják, hogy bármiféle törvénysértést követtek volna el. Arnold Castro szerint az alkotmányt tiszteletben tartva felesége, López „nem vett részt azon az ülésen, ahol a szerződést jóváhagyták”.

Egy másik a jelentésben szereplő projekt a Honduras zászlóshajójának szánt luxus turisztikai beruházás az északon, a Karib-tenger partján tervezett ötcsillagos Indura Beach and Golf Resort. A jelentés részletezi a tervezett központ melletti területen élő őslakos garifuna családok elleni elnyomást, amelybe illegális földkisajátítások és a közösség tagjai elleni hamis vádemelések tartoznak.

A beruházás mögött álló vállalat, a Desarrollo Turístico Bahía de Tela, amelynek egyaránt vannak állami és magánbefektetői, érintett az ország egyik legnagyobb korrupciós botrányában, amelynek keretében fantomcégeken keresztül mintegy 350 millió dollárt loptak el a Társadalombiztosítási Intézetből, aminek következtében beteg emberek maradtak gyógyszer nélkül. A Global Witness által megszerzett hivatalos nyomozati dokumentumok szerint az ellopott pénzek egy részét ezen a hotelberuházáson keresztül mosták tisztára.

Emellett a szállodaprojekthez felvettek 20 millió dollárnyi kölcsönt a Fichosa Bank nevű regionális pénzügyi konzorciumtól, amelynek panamai részlegét jelenleg pénzmosás miatt vizsgálják.

A bank tulajdonosa a milliárdos volt miniszter, Camilo Atala, valamint unokatestvére, Jacobo Atala, a Desa igazgatóságának a tagja.

A szállodakomplexum 2016 novemberében része lett a Hilton luxus kategóriájú szállodákat tartalmazó Curio Kollekciójának, de meg kell jegyezni, hogy a feltételezett törvénytelenségek ellenére, nincs arra utaló jel, hogy a Hilton is érintett lenne a botrányban. A Desarrollo Turístico Bahía de Tela részéről pedig nem reagáltak a Global Witness állításaira.

„Minket, garifunákat üldöz a kormány, hogy elmeneküljünk a földjeinkről, és így megvalósíthassák a turisztikai fejlesztéseiket, amelyekből a közösségünk egyáltalán nem profitálna” – nyilatkozta José Guzmán Niri, a Barra Vieja garifuna közösség tagja.

A „Honduras: A legveszélyesebb hely a bolygó védelmére” című jelentés megállapítja, hogy bár néhány esetben történtek letartóztatások, a legtöbb incidens büntetlen maradt. Emiatt számít Honduras a világ legveszélyesebb helyének a környezetvédő és földjogi aktivisták számára.

Billy Kyte, a Global Witness kampányvezetője a következőket mondta: „A vizsgálatunk feltárta, hogy a hondurasi politikai és gazdasági elit hogyan használ korrupt és jogtalan eszközöket, hogy kihasználja az ország természeti erőforrásait a meggazdagodásához, amelynek érdekében az állami erőket mozgósítják az útjukban álló közösségek tagjainak meggyilkolására vagy megfélemlítésére.”

Annak ellenére, hogy az erőszak miatt egyre jobban nő a nemzetközi felháborodás, Honduras továbbra is több millió dollárnyi segélyt kap az Egyesült Államoktól.

„Mint Honduras legnagyobb segélyezőjének, az Egyesült Államoknak segítenie kellene véget vetni az ország vidéki lakosságát érő véres elnyomásnak. Ehelyett pénzzel tömik a legdurvább támadások mögött álló hondurasi állami erőket” – nyilatkozta Kyte.

Írta: Nina Lakhani

Megjelent Guardianban 2017. január 31-én.

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo