• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Elemzések Hat puccs a latin-amerikai baloldal ellen 2000 óta
Hat puccs a latin-amerikai baloldal ellen 2000 óta
2016. május 15. vasárnap, 12:46

A 21. századi szocializmus – ahogyan a kontinensen végigsöprő progresszív mozgalmakat nevezik – választott vezetőit többször is megpróbálták elmozdítani. Ezeknek a kísérleteknek úgy tűnik, hogy a brazil Dilma Rousseff a legújabb áldozata, miután a szenátus megszavazta a felfüggesztését. Ügye azonban egyáltalán nem tekinthető egyedinek. Alább áttekintjük azokat a korábbi kísérleteket, amelyek során a század eddigi éveiben baloldali kormányok idő előtti távozását próbálták elérni.

2002: Katonai puccs Hugo Chávez ellen Venezuelában

Hugo Chávez venezuelai elnököt 2002 áprilisában távolították el rövid időre a hatalomból. Pedro Carmona üzletembert kiáltották ki elnöknek helyette, és érvénytelennek nyilvánították az ország alkotmányát.

Ezek az események a klasszikus latin-amerikai puccs forgatókönyve szerint zajlottak; letartóztatták Hugo Chávezt és több tucat embert öltek meg orvlövészek.

Ugyanakkor médiapuccsnak is tartják a venezuelai kísérletet, mivel a nagy médiavállalatok úgy manipulálták a puccs képeit, mintha Hugo Chávez támogatói ártatlan embereket gyilkoltak volna meg, hogy ezzel indokolják a katonai felkelést. A Chávez lemondásáról szóló hamis hírekkel is a puccs legitimitását próbálták igazolni. Később a CIA érintettsége is kiderült.

Klasszikus latin-amerikai puccsot követtek el 2002-ben Hugo Chávez ellen - Fotó: Archív

2004: Puccs Aristide haiti elnök ellen

Fegyveres csoportok a haiti biztonsági erők – ekkoriban az országnak nem volt hadserege – ellen folytatott heteken át tartó zavargásai után amerikai katonák Jean-Bertrand Aristide elnököt elhurcolták az otthonából, és a Közép-afrikai Köztársaságba szállították.

Ez a második alkalom volt, hogy a baloldali egykori lelkészt puccsal döntötték meg a legszegényebb haitiak életének javítását célzó reformjainak ellenzői.

2008: „Polgári puccs” Evo Morales ellen Bolíviában

2008-ban több tucat halálos áldozatot követelő erőszakos zavargások törtek ki Bolíviában, amikor is ellenzéki csoportok megpróbálták megdönteni Evo Morales elnököt. Az ellenzéki erőszakot az robbantotta ki, hogy Morales egy új, befogadóbb alkotmányt akart bevezetni. Ennek ellenállva az ellenzéki erők kiterjesztették harcukat, amellyel eredetileg a gázipar (az ország fő exportipara) államosítása ellen akartak tiltakozni, és kormányzati épületeket foglaltak el, a gazdagabb és fehérebb régiók elszakadását szorgalmazták, és végső soron a „szaros indián Morales” lemondását követelték.

Morales volt a valaha volt első elnök Bolíviában, aki az ország őslakos többségéből származott. A latin-amerikai kormányok egységesen keltek az ország demokratikus folyamatának védelmére, és arra figyelmeztettek, hogy nem tűrnének el egy puccsista kormányt.

A Morales-kormányzat elítélte az Egyesült Államok a destabilizációban háttérben játszott szerepét. 2008-ban az Egyesült Államok nagykövetségéről kiderült, hogy segélyeket ad egy különleges rendőrségi hírszerző egységnek, és Evo Morales „a demokrácia elleni összeesküvés és Bolívia megosztásának szándéka” miatt kiutasította az országból Phillip Goldberg amerikai nagykövetet.

2009: A hondurasi hadsereg elmozdította Zelaya elnököt

2009. június 28-a hajnalban a hondurasi hadsereg elrabolta Manuel Zelaya elnököt, és repülőgépen Costa Ricába szállították. Zelaya nem tért vissza a hatalomba, és azóta az országban az emberijog-sértések az egekbe szöktek.

Az események láncolatát az indította el, hogy az elnök egy véleménynyilvánító népszavazást kezdeményezett az ország alkotmányának megváltoztatására.

A történtek legitimitását mindössze annyival próbálták igazolni, hogy kijelentették, hogy Zelaya elmozdítása törvényes volt, mivel a hondurasi legfelsőbb bíróság elrendelte a letartóztatását, a hondurasi kongresszus pedig megszavazta Zelaya eltávolítását a hivatalából. Ugyanakkor külföldön számos szervezet, például az ENSZ, az Amerikai Államok Szervezete, az Európai Unió és mások puccsnak tekintették az akciót, és mint ilyet, elítélték. Hillary Clinton később sok bírálatot kapott az eseményekben játszott szerepéért.

2010: Rendőrségi puccs Rafael Correa ellen

2010. szeptember 30-án rendőrök és a hadsereg országutakat zártak le, elfoglalták a parlament épületét valamint repülőtereket szerte az országban. Az erőszaknak öt halálos áldozata volt (mindannyian a puccs ellenzői voltak). A puccsisták körülvettek egy kórházat, ahová Correa elnök menekült, miután a rendőrség fizikailag bántalmazta, és nem engedték ki onnan, gyakorlatilag több mint 12 órára túszul ejtve ezzel.

Correát úgy kellett kimenekíteni az őt túszul ejtő rendőrség gyűrűjéből - Fotó: Reuters

Az elnök kórházi szobáját tűz alá vették, és Correát golyózápor közepette menekítették ki az épületből, amely során a védelmére érkező alakulat egyik tagja meg is halt. Hangfelvételeken hallatszik, hogy a rendőrök azt kiabálják a rádiójukba, hogy „Öltétek meg az elnököt”, „Öljétek meg Correát”, „Ne engedjétek elmenni”. Valószínűleg azért, hogy megakadályozzák az igazság kiderülését, a rendőrségi akció támogatói elfoglalták az állami tévét is.

2012: „Parlamenti puccs” Fernando Lugo elnök ellen Paraguayban

A jelenlegi brazil eseményekhez talán legjobban az hasonlít, ahogyan a paraguayi kongresszus 2012 júniusában koholt vádak alapján felelősségre vonási eljárást indított a progresszív Fernando Lugo elnök ellen, és eltávolította őt az elnöki posztról.

Lugo 2008. áprilisi megválasztása 61 évnyi egypárti uralomnak vetett véget, ami fenyegetőleg hatott az ország állandósult elitjére.

Az eseményeket „parlamenti puccsnak” minősítették, mivel Lugo elmondása szerint mindössze 24 órát adtak neki, hogy felkészüljön az átmenetileg jobboldali többségű parlament felelősségre vonási eljárása elleni védekezésre. Az alkalmazott eljárásokat a Lugo-kormány korábban törvénytelennek és alkotmányellenesnek nyilvánította.

Ezen nézeteit egyébként a Dél-amerikai Államok Uniója (UNASUR) regionális szervezet is osztotta – amelyben Dilma Rousseff brazil elnök védelmezte a legjobban a demokráciát –, de Paraguayt felfüggesztették a fontos térségi kereskedelmi tömörülésből, a MERCOSUR-ból is, mondván, hogy az elnök elmozdítása ellentétes a szervezet demokrácia-záradékával.

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo